Rovarfogó növénygyűjtemény

A gyűjtemény kezelője 1986-tól: R. Eszéki Eszter Phd

A Viktória házban található az ELTE Füvészkert rovarfogó-gyűjteménye. A rovarfogó növényekhez a virágos növények közül mintegy 600 faj tartozik, ezek 7 család és 15 nemzetség képviselői. Az egész világon megtalálhatók, alkalmazkodva különleges élőhelyükhöz (mocsaras, vizes területek), ahol a növények számára nem biztosított, hogy a talajból az életműködésükhöz szükséges minden tápanyagot beszerezzék. A rovarfogó növények speciális csapdákkal állati szervezeteket csalnak magukhoz (nektártermelő-szőrök), foglyul ejtik (terelőszőrök), majd megemésztik (emésztőszőrök) azokat.

A következőkben, a gyűjteményünkben található fajokat, nemzetségeket mutatnánk be.

Vénusz légycsapó –Dionea muscipula

A faj az USA tengerparti síkságain honos. A különleges levél, a főér mentén kettéhajlik, belsejében mindkét oldalon 3, esetleg 4 érzékszőr található, a rovarnak általában kettőt kell megérintenie, hogy a levél összecsukódjon. A csalogatásra a levél belső szegélyén elhelyezkedő cukros nedvet kiválasztó szőrök szolgálnak. Az emésztést az elszórva elhelyezkedő, antociántól pirosra színeződő felszívó-szőrök végzik. A levelek életciklusuk során 3-4-szer képesek összecsukódni, ha ilyenkor nem fognak megfelelő méretű rovart a tápanyagellátás zavart szenved, a növény visszaesik a fejlődésben. Igényeit tekintve télen 5~10^oC-on, kissé szárazon, de világos helyen fejlődik megfelelően.

Kürtvirág fajok – Sarracenia species

Latin nevüket Sarrazinról kapták, aki először küldött példányokat Európába. Észak-Amerikából származnak, mocsarak, nedves rétek növényei. A csőszerű levelek levélrózsát alkotnak. A csuklya egyes részei sokszor áttetszők (ablakosak), hogy a rovarok szívesebben bemenjenek. A kancsó belül viaszos felülete és a lefelé mutató szőrök megakadályozzák, hogy a rovarok vissza tudjanak kapaszkodni. Tápláléka elsősorban legyekből áll, az emésztetlen maradványok a kancsó aljában gyűlnek össze.

Hízóka fajok – Pinguicula species

Latin nevének jelentése kicsi és kövér. Az egész világon, a mérsékeltövben és a trópusi szubtrópusi területeken is elterjedt növények. Az egész levél felületét finoman borítják a mirigy és érzékelő-szőrök. Gombaillatot bocsát ki, ezzel csalogatja magához a rovarokat. Igazán nem mozog a levél a ráragadt áldozat körül megvastagszik, esetleg a levél széle kissé bepöndörödik

Harmatfű fajok –Drosera species

Latin neve, a görög „drosos” harmat szóból származik. Az egész világon elterjedtek, de a legtöbb faj Ausztráliából származik. A mirigyszőrök által termelt nedvek egyaránt tartalmaznak csalogató illatanyagokat, ragadós váladékot és emésztőenzimeket. A rovar jelenlétét érzékelve a levél ráhajlik, hogy minél nagyobb felületen érintkezzenek a mirigyszőrök (tentaculumok) az áldozat testével. Apró rovarokat képes megfogni, elsősorban tőzeglegyeket. Hazánkban vadon jelenleg csak a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) él, de élőhelyei veszélyeztetettek.

Kancsóka fajok –Nepenthes species

A nemzetség elnevezése görög eredetű, jelentése ’felejtés itala’. A fajok Borneó és Ausztrália északi partvidékén, Ázsia dzsungeleiben honos, trópusi kúszó növények. Csavarodó levélnyelei segítik a kapaszkodásban. A levéllemezek módosulnak kancsó formájú rovarcsapdává. A fedél nem mozog, megakadályozza, hogy a csapda alján összegyűlő emésztőnedv az esővíztől felhíguljon.

Rence fajok – Utricularia species

A legelterjedtebb rovarfogó növények a világon, latin nevük ‘kicsi zsákot’ jelent. Hosszú fonalszerű szárakat fejlesztő, gyökértelen, telepeket képző növények. A talajban ill. vízben élő apró élőlényekkel táplálkoznak rovarok, halivadék stb.

A vizi fajoknak a leveléből, a többi fajnál, fajtól függően máshol is fejlődnek csapdák. A csapdák belsejéből a mirigyszőrök eltávolítják a vizet, a fedél szorosan záródik. A rovar megérinti az érzékelőszőröket, a kinyíló csapda az áldozatot beszippantja.

Rovarfogógyüjtemény R. Eszéki Eszter előadása

Fotók: Demeter Károly